Cicás versek

Weöres Sándor: Macska-induló

 


Kurrogj, kurrogj, kormos macska,
cirregj, cirregj, cirmos macska,
büszkén lejt hat vak bak macska,
sok pettyes láb, száz karmocska.
       Jobbra át, balra át,
       agyon marjuk a kutyát,
              nyauúu!

Bővebben...

Csoóri Sándor: Macskapiac

Macskát veszek, macskát adok, macskapéci lakos vagyok.
Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára.
Van szelíd és van vad is, egerésző bajnok is.
Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára.
Egy vak tehén százszor annyi, holott nem tud dorombolni.
Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára.
Gyerünk, amíg olcsón adom, s ülve el nem macskásodom.
Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára.

forrás

Szabó Lőrinc: Cila

Cila, Cilu, Cinciri-Minciri,
Behálóznak a mozdulatai.
Itt sétál az íróasztalomon:
nők vonulnak át tükrös agyamon.
Ha valami jó az eszébe jut,
mint két szikrázó, vörös alagút
gyúl s mélyül rögtön kék-sárga szeme.
Légy zümmög tova - szinte száll vele,
s aztán tíz percig nézi a plafont:
mi az a gyanus kis fekete pont?
Az imént papírral futballozott,
függönybe, szőnyegbe csavarodott,
most felugrik, a fűtőtestre ül,
könyvekre, az a helye. És örűl
- nem, nem örűl: ásít, nyujtózkodik,
végül göngyöleggé kunkorodik.
Cilu, Cinciri, hófehér Cila!
Úgy sajnálom, hogy nem beszél soha...

Szabó Lőrinc versei

Móricz Zsigmond: ICIRI-PICIRI

 

Ajaj, hol volt
Hol nem...
Volt egyszer egy
Iciri
Piciri
Házacska;
Ott lakott egy iciri
Piciri kis macska.
Volt annak két iciri
Piciri kis ökre,
Rákaptak egy iciri
Piciri kis tökre.

Bővebben...

Bezerédj Amália: Macskafi

Volt egy piciny cica,
És azt a kis Vica
Mindig hordozgatta,
Tejjel jól tartotta;
De a cica rossz volt,
Ha mérges volt, karmolt.
Egyszer Vica játszott,
A cicához ugrott
S simogatta szépen:
De az mérges éppen,
Vicán olyat karmolt,
Hogy a vére is folyt.
Kis Vica sikoltott,
Cicától elfutott;
"Egyél csak egeret,
Mondja - nem kenyeret;
Tejet sem kapsz többet,
Cicát kapok szebbet;
Azt tejjel itatom,
Szépen simogatom."

Bővebben...

Csanádi Imre: Doromboló

Fagy kinn, fagy,
hó van nagy -
most ideje,
most fagyjon,
akár bele -
szakadjon.

Csak a kályha mormoljon,
vén cirmos doromboljon:
elnyugszunk
esténként
édesanyánk
meséjén.

forrás